Honfoglal�k harci cselekedetei

- 899. Szeptember 24., It�lia, a brentai csata, gy�zelem Bereng�r it�liai kir�ly ellen.

- 900. It�liai hadj�rat, Modena feld�l�sa, Velence megt�mad�sa.

- 901. Karintia.

- 902. Morvaorsz�g, II. Majom�r legy�z�se, annak hal�la.

- 904. T�mad�s Bereng�rral sz�vets�gben III. Lajos r�mai cs�sz�r ellen.

- 906. Sz�szorsz�g, a szl�v dalamancok h�v�s�ra.

- 907. A pozsonyi gy�ztes csata (j�lius 3-7) az egyes�lt kereszt�ny csapatokkal szemben. E gy�zelem biztos�totta A k�rp�t-medencei uralmunkat. Ett�l az id�t�l a nyugati magyar hat�r az Enns foly�, melyet 970-ig idegen csapatok szinte nem l�ptek �t. A gy�zelem biztos�totta megmarad�sunkat. Ez t�rt�nelm�nk legjelent�sebb csat�ja. Vajon mi�rt nem tan�tj�k?

- 908. Sz�szorsz�g, T�ringia, Freising feld�l�sa, gy�zelem Eisenachn�l.

- 909. Sv�bf�ld, veres�g Rottn�l Arnulf bajor hercegt�l.

- 910. J�nius 12. Gy�zelem Ausburgn�l (err�l a csat�r�l persze nem tudunk, csak a k�s�bbi veres�gr�l), j�nius 22-�n gy�zelem Frankf�ld�n, visszafel� veres�g a bajorokt�l.

- 911. Hadj�rat Burgindi�ba, Aarbau.

- 912. Hadj�rat T�ringi�ba �s Frankf�ldre.

- 913. Hadj�rat Burgundi�ba, visszafel� veres�g Arnulft�l az Inn-n�l.

- 914. Arnulf Magyarorsz�gra menek�l.

- 915. Hadj�rat Sv�bf�ldre, Sz�szorsz�gba, T�ringi�ba eg�szen D�ni�ig, k�zben Br�ma felgy�jt�sa, illetve hadj�rat It�li�ba X. J�nos p�pa h�v�s�ra!

- 916. Arnulf els� visszaseg�t�se tr�nj�ra, v�glegesen a k�vetkez� �vben.

- 917. janu�r 21-�n Basel lerombol�sa, Elz�sz, Lotharingia, a remiremonti ap�c�k bedob�l�sa a jeges Moselbe, t�mad�s Biz�nc ellen, �s gy�zelem Ankialoszn�l.

- 919. Sz�szorsz�gban gy�zelem P�chenn�l Henrik herceg ellen, majd hadj�rat Lotharingi�ba.

- 920. It�lia.

- 921. Verdun felgy�jt�sa.

- 922. V�gig It�li�n, Veron�n�l gy�zelem Bereng�l ellens�ge, Rudolf ellen.

- 923. It�lia.

- 924. Sz�szorsz�g, It�lia, ott P�via felgy�jt�sa.

- 926. Bajororsz�g, Sv�bf�ld, Szent Gallen elfoglal�sa m�jus 1-j�n, Lotharingia, Ardennek, majd eg�szen le az Atlanti-�ce�nig.

- 927. It�lia, X. J�nos p�pa testv�r�t, P�tert seg�tj�k vissza R�m�ba, k�zben 924-t�l kilenc�ves b�ke Henrikkel az � k�r�s�re, ami�rt ad�t fizet.

- 933- It�lia, Sz�szorsz�g, az elmaradt (!) csata Merseburgn�l, amit egyes „szakemberek” veres�gnek �ll�tanak be.

- 934. Hadj�rat Metzig, d�lre pedig Biz�ncig.

- 935. Burgundia, Aquitania, It�lia.

- 937. Bulcsu korszakos jelent�s�g� hadj�rata: Frankf�ld, Sz�szorsz�g, Lotharingia, Reims, Sens, Orleans, le az Atlanti-�ce�nig, visszafel� Burgundia, It�lia, gy�zelem Capu�n�l.

- 938. Sz�szorsz�g, T�ringia, veres�g Dr�mlingn�l.

- 939. It�lia R�m�ig.

- 940. It�lia, veres�g Rietin�l a longob�rdokt�l.

- 942. It�lia, Provance, azt�n �t a Pireneusokon, Hisp�nia, Lerida arab v�r ostroma.

- 943. Biz�nc, �t �v b�ke vel�k, k�zben veres�g Welsn�l Berthold bajor hercegt�l.

- 947. It�lia, Otrant�ig Taksony vezet�s�vel.

- 948. Bajororsz�g.

- 950. Henrik bajor herceg sereg�vel – eredm�nytelen�l – �tl�pi az Enns foly�t.

- 951. It�lia, Aquitania.

- 954. Bajororsz�g, Frankf�ld, N�metalf�ld, Burgundia, It�lia.

- 955. Bajororsz�g, veres�g Ausburgn�l (Bulcs� �s Lehel hal�la).

- 958. �prilis 11. Biz�nc (Botond).

- 961. Maked�nia.

- 965. Tr�kia.

- 968. hadj�rat Biz�ncig.

- 970. Tr�kia, veres�get szenved a biz�nciakt�l az egyes�tett viking-(rusz)-beseny�-magyar-bolg�r hadsereg.

- 976. Gy�zelem Biz�nc ellen bolg�r sz�vets�gben.

 

�sszesen 48 hadj�ratr�l maradtak fent feljegyz�sek. Ebb�l 38-at nyugatra �s 10-et d�lre v�vtunk, de sz�mtalan hadj�ratunk �s dics� tett�nk feljegyzetlen maradt. Nem egyszer el�fordult, hogy egyazon, �vben, t�bb ir�nyba is viselt�nk h�bor�t ellens�geinkkel. A fentiekb�l kider�l, hogy az itthoni tan�t�sokkal ellent�tben nem voltunk verhetetlenek, �s t�bb csat�b�l is v�res fejjel t�rt�nk vissza haz�nk ter�let�re, de mindig hamar �jraszervez�dt�nk �s az elk�vetkez� �vekben legy�zt�k ellens�geinket. A b�szen emlegetett k�t nagy veres�g�nk is igen k�ts�ges. A Merseburgi (elmaradt csata) �tk�zetet az id�j�r�s viszontags�gai hius�tott�k meg, tulajdonk�ppen egy szervezett visszavonul�sr�l volt sz�. Az Ausburgi csata, (955) pedig nem lehetett olyan nagy �s f�nyes gy�zelem, mint azt be�ll�tani szok�s mer ellens�geink m�g csak a magyar hat�rt sem mert�k megk�zel�teni 1018-1031-ig az pedig nem kevesebb id�k�l�nbs�g mint 63-76 �v. Arr�l ne is besz�lj�nk, hogy ut�na m�gy sz�mtalanszor l�togatt�k meg sikeresen seregeink az ellens�ges birodalmakat. Az igazs�g az, hogy a belpolitikai helyzet vetett v�get a „kalandoz�” hadj�ratoknak �s nem a k�ls� birodalmak fantasztikus ereje. A belpolitikai helyzet k�vetkezt�ben, G�za vezet�se alatt adtuk fel tudatosan egykori k�ls� hat�rainkat, mely nyugaton a mai Ausztria ter�let�n foly� Enns foly� volt. Hadj�rataink okos k�lpolitikai j�tszm�k voltak, sz�vets�gek �s er�viszonyok alapj�n d�nt�ttek vez�reink arr�l, hogy kit t�mogatunk (�ltal�ban a gyeng�bb birodalmakat az er�sekkel szemben) �s kiket t�madnak meg. Vigy�ztak r�, hogy t�l er�s hatalmi k�zpontok ne alakulhassanak ki a szomsz�ds�gunkban, �s nehogy azok vesz�lyeztethess�k orsz�gunkat. Legt�bb hadj�ratunkat sz�vets�gben v�vtuk. A csod�san gyors hadj�ratok titka, a kit�n� lovakon k�v�l, abban rejlett, hogy a hadak gy�lekez�si helye nem az alf�ld�n volt, hanem sokkal k�zelebb az ellens�ges er�kh�z a mai Ausztria ter�let�n Trangaun�l (magyar lovakon 3 napra a Rajn�t�l).

Felejts�k teh�t el azt a sz�gyen�rzetet ezen id�szakkal kapcsolatban amit igyekeznek bel�nk oltani ellens�geink. Legy�nk b�szk�k magyars�gunkra, hisz h�ny n�p igyekszik m�ltunkhoz k�pest elt�rp�l� t�rt�nelmet ham�s�tani saj�t l�tjogosults�guk igazol�s�ra. �rdemes azon is elgondolkodni, hogy h�ny olyan n�p akadna ezen a vil�gon, akik t�bb mint ezer �ven kereszt�l helyt tudtak volna �llni (kunok, tat�rok, t�r�k�k, n�metek, oroszok) ezen a f�ld�n �gy, hogy mik�zben k�ls� ellens�gekkel szemben v�dt�k Eur�p�t k�zben az eur�pai n�pek sorozatosan h�tba t�madt�k Magyarorsz�got. �n �gy �rzem minden m�s n�p r�g let�nt volna ha veszik a b�tors�got �s a hely�nkbe �llnak.